JTM: mekkora törlesztőt enged a jövedelme?

A túlhitelezés elkerülése és a lakosság pénzügyi védelme érdekében a Magyar Nemzeti Bank szigorú szabályokat határoz meg arról, hogy a nettó jövedelem mekkora hányadát lehet hiteltörlesztésre fordítani. Ezt hívják JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) szabályozásnak.

Hogyan működik a JTM korlát?

A JTM kiszámításakor a bankok az igazolt havi nettó jövedelmet hasonlítják össze a meglévő és az új hitel havi törlesztőrészletének összegével.

JTM korlátok személyi kölcsön és fogyasztási hitel esetén

• Nettó 600 000 Ft alatti jövedelem esetén: A havi törlesztőrészlet legfeljebb a nettó jövedelem 50%-a lehet.
• Nettó 600 000 Ft feletti jövedelem esetén: A havi törlesztőrészlet legfeljebb a nettó jövedelem 60%-a lehet.

JTM korlátok lakáshitel esetén (a kamatperiódus függvényében)

Jelzáloghiteleknél a jogszabály a kamatkockázatot is figyelembe veszi. A rövidebb kamatperiódusú hiteleknél alacsonyabb a megengedett eladósodottsági arány:

1. 5 évnél rövidebb kamatperiódus: Max 25% (600 eFt felett max 30%).
2. 5 és 10 év közötti kamatperiódus: Max 35% (600 eFt felett max 40%).
3. Legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix: Max 50% (600 eFt felett max 60%).

Mi számít elfogadható jövedelemnek?

A bankok szigorúan ellenőrzik a jövedelem forrását és stabilitását.

Elődleges (önállóan elfogadható) jövedelmek:

• Munkabér (határozatlan idejű munkaszerződéssel, túl a próbaidőn).
• Vállalkozói jövedelem (NAV jövedelemigazolással, legalább 1-2 lezárt üzleti év után).
• Öregségi és végleges rokkantsági nyugdíj.

Másodlagos (kiegészítő) jövedelmek:

• Családi pótlék, GYES, GYED.
• Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem.
• Ösztöndíjak és egyéb rendszeres juttatások (bankfüggő).