A túlhitelezés elkerülése és a lakosság pénzügyi védelme érdekében a Magyar Nemzeti Bank szigorú szabályokat határoz meg arról, hogy a nettó jövedelem mekkora hányadát lehet hiteltörlesztésre fordítani. Ezt hívják JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) szabályozásnak.
Hogyan működik a JTM korlát?
A JTM kiszámításakor a bankok az igazolt havi nettó jövedelmet hasonlítják össze a meglévő és az új hitel havi törlesztőrészletének összegével.
JTM korlátok személyi kölcsön és fogyasztási hitel esetén
- Nettó 600 000 Ft alatti jövedelem esetén: A havi törlesztőrészlet legfeljebb a nettó jövedelem 50%-a lehet.
- Nettó 600 000 Ft feletti jövedelem esetén: A havi törlesztőrészlet legfeljebb a nettó jövedelem 60%-a lehet.
JTM korlátok lakáshitel esetén (a kamatperiódus függvényében)
Jelzáloghiteleknél a jogszabály a kamatkockázatot is figyelembe veszi. A rövidebb kamatperiódusú hiteleknél alacsonyabb a megengedett eladósodottsági arány:
- 5 évnél rövidebb kamatperiódus: Max 25% (600 eFt felett max 30%).
- 5 és 10 év közötti kamatperiódus: Max 35% (600 eFt felett max 40%).
- Legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix: Max 50% (600 eFt felett max 60%).
Mi számít elfogadható jövedelemnek?
A bankok szigorúan ellenőrzik a jövedelem forrását és stabilitását.
Elődleges (önállóan elfogadható) jövedelmek:
- Munkabér (határozatlan idejű munkaszerződéssel, túl a próbaidőn).
- Vállalkozói jövedelem (NAV jövedelemigazolással, legalább 1-2 lezárt üzleti év után).
- Öregségi és végleges rokkantsági nyugdíj.
Másodlagos (kiegészítő) jövedelmek:
- Családi pótlék, GYES, GYED.
- Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem.
- Ösztöndíjak és egyéb rendszeres juttatások (bankfüggő).
Fontos tudnivaló hitelkártyákról és folyószámlahitelekről
A meglévő hitelkártyakeret vagy folyószámlahitel-keret 5%-a törlesztőrészletnek számít a JTM kalkuláció során, még akkor is, ha a keretet egyáltalán nem használja ki!